Alföld folyóirat - Alföld
3
archive,paged,category,category-alfold,category-3,paged-13,category-paged-13,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Alföld

  • Pótor Barnabás:
    Fénymásolt idő

    20 év lírai termésének szelekcióját tekintheti át az olvasó Szénási Miklós legújabb, Sugárhajtású nosztalgia című kötetében. Két évtized egy életút és a költői életmű esetében is jelentős idő, lehetőséget teremt az összegzésre, rákérdezésre, az eddigiekkel való számvetésre, a felejtéssel

  • Papp Máté:
    A nyelv fonálférge

    Csehy Zoltán Nincs hová visszamennem című kötetében a követhetetlen emel­kedésű költői magasságok, illetve a finoman szólva szalonképtelen, antipoétikusnak tetsző futamok között olyan telített szövegbeli légkört alakít ki saját kulturális be­ágyazottsága és a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó ismeretanyaga által, amely

  • Murzsa Tímea:
    Most tél van és csend

    Nyerges Gábor Ádám legújabb kötete különleges helyet foglal el a költő eddig meg­jelent könyvei között. Ahogy arra több kritika is rámutatott, mintha váltás történt volna a korábbi versnyelvhez képest: „mintha klasszicizálódott volna Nyerges nyel­ve , anélkül azonban, hogy ez

  • Szendi Nóra:
    Vesztesek rezervátuma

    Gerőcs Péter negyedik kötete, a Győztesek köztársasága profi munka. Értem ezen azt, hogy szerkezete átgondolt, jól felépített, hétköznapi nyelvhasználata pedig – az egyik rontott nyelvű fejezetet leszámítva – gördülékeny, letisztult. A társadalom szűk metszetének tablóját, ugyanakkor egy félbe- (vagy

  • Ferdinandy György:
    Merre van Hostaczov?

    Harminchat évig éltem a nyugat-indiai szigetvilágban. Az Antillák kétezer korallzátonyából sikerült felkeresnem tucatnyi (pontosan kilenc) kisebb-nagyobb szigetet. Csak amikor visszatelepültem az óhazába, szembesültem azzal, hogy a szülőföldemet, ezt az egész közép-kelet-európai mikrovilágot alig ismerem. Négy évtized mulasztását bepótolni nehéz.

  • Nagy Csilla:
    Fronthatás

    Marno János költészetével kapcsolatban a kritikák, tanulmányok sokszor a poétikai sajátosságok mellett (vagy helyett) azt vizsgálják, hogy a szerző milyen alapelvek, megfontolások alapján alakítja ki azt a poétikát, versbeszédet, nyelvi és logikai rendet, amely az egyes köteteket jellemzi. A

  • Lapis József:
    „Idegen emberek tudatában”

    Utolsó két versesköteted erőteljes zenei-zenetörténeti inspirációval bír, s mielőtt a lírádra rátérnénk, érdemes jelezni, hogy zenekritikusként is tevékenykedsz. 2015-ben jelent meg több mint ezer oldalas „(poszt)modern operakalauz”-od (Experimentum mundi). Hogyan lettél szakértője, szakírója a zenének? Miként hallgatsz, értelmezel zenét?

  • Alföld Szerkesztőség:
    Megjelent az Alföld júniusi száma

    „Most lámpát gyújtok, / körömnyire csavarom a lángot, / és a függőágyba telepszem.” Az Alföld júniusi számát a Gál Ferenc verséből idézettek szerint is lehet olvasni a meleg nyári estéken. Gál két költeménye mellett ez alkalommal a drámai műnem

  • Antal Balázs:
    Ahol az űr az úr

    Nem könnyű megragadni az Éles poétikai karakterének megfelelő olvasásmódot a kortárs szépirodalom tapasztalatából kiindulva, hiszen a jelenkori próza ugyan talán valóban pörgősebb ma már, mint tíz-tizenöt éve, mindamellett a mondatközpontúságtól azért mégsem rugaszkodott el. Az Éles lapjain egyre másra

  • Markó Béla:
    Markó Béla versei

    Egyetlen világ           Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok, 1907, olaj, vászon,           244×234 cm, Museum of Modern Art, New York Nem több ez sem, mint elpusztítani mindent, amit még képzelhettél volna, s

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések