Alföld folyóirat - Szépirodalom
339
archive,category,category-alfold-szepirodalom,category-339,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Szépirodalom

  • Hartay Csaba:
    Hartay Csaba versei

    Előző hit És ha mondjuk nincs hazatalálás. Csak a bolyongás, mint vonatút, kivilágított vagonokkal. És átsuhanni minden pályaudvaron, kattogni éji síneken. Már leszállnál, de nem vár senki. Alagút, alagútba érkező távirat. Lecsavart életek, dohogó, utolsó pöfékelés, füstlombozatú távolodás. És

  • Nagy Hajnal Csilla:
    Nagy Hajnal Csilla verse

    Oda-vissza Vettél nekem egy vonatjegyet oda-vissza mindenhova mindenhonnan de csak az út van benne és sehol sem szállhatok le különben sem vagyok megfelelő turista mondod rideg nevetéssel kísérve és én odaérek valahova mindenhova ismerem a világ összes vasútállomását láttam

  • Géczi Marno János:
    Géczi Marno János versei

    Hallgasson Jöjjön, megmutatom. Hallgasson. Hallgassa, ahogy kézen fogva jár a képe és a hangom, mely kásás anyagával fel-feltolul a felső regiszterekbe, ez azonban a kézfogásra csak még nyomósabb alkalom. S ha mégsem hisz nekem, hallgasson a szívére: elvégre ott

  • Kovács Edward:
    Kovács Edward versei

    A bizonyosság Csak azt tudom, hogy engem is koporsóba helyeznek majd, megborotválnak előtte, rám adják az egyik frissen vasalt nadrágomat és ingemet, amely oly sima lesz, akár az arcvonásaim, a többi ruhámat kidobják, nem kell a lom a házhoz,

  • Mezei Gábor:
    Mezei Gábor verse

    A néma ének Dér festi meg reggel a rétet, Bársony palástban jár a föld, Hátán fű nő, nem hallom, érzem, Lant szól, de elnyeli a köd. A puszta szó a lantos ujján. A hangja hóba dermed, A szája szól,

  • Kukorelly Endre:
    Kukorelly Endre verse

    A kertem vad A kertem vad. Vad gyümölcsfáim vannak. Teremnek mégis ennek is, meg annak, aki csak leszedi, mindenkinek ad. Van elég szőlő. Sok. Édes. Fele vad. Félvad, ugyan most pont egészen vadul, nincsen megmetszve, össz’-vissza kanyarul. Ez zajlik,

  • Deres Kornélia:
    Deres Kornélia versei

    Rengeteg: át sose vágtad Ezt tanuld meg: az álmok alatt nincsen semmi, csak egy rengeteg rágott széle. Úgy is mondhatnánk, bejárata. De nem lépsz be: egyszerre ott vagy. Megfogansz odabent. Ősi szavakból szőtték ezt az erdőt, át sose vágtad.

  • Nádasdy Ádám:
    Nádasdy Ádám verse

    Ijedt zavarban felkapott lepel Mit tanultam tőled? Főleg a nyugalmat, aki sokat ugrál, nekimegy a falnak, nem a robbanás kell: fontosabb a kontroll, ne a kabátról írj, inkább csak a gombról, nem a teljesség kell, a lényeg: a részlet,

  • Buda Ferenc:
    Buda Ferenc verse

    Csalárd ökör  A 200 éves Arany Jánosnak, hódoló tisztelettel Este van, este, már lement a Nap is, setét lőn, mint a tenta, Nem ereget füstöt a kémény, S a kert-garádon át kilépvén Gereblye-nyél ha főbe kólint, Eperfa-lomb reája bólint.

  • Tóth Krisztina:
    Tóth Krisztina verse

    Kikapcsolom a gépet Lementem a vízig. Huszonhét éve egész más volt a part. Csónakház állt itt, balra egy stég, szemetes minden és kihalt. Hova lettek a ferde fák mind? A holtág bűze megcsap. Hová a lomb, hová levél? Vagy

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések