Alföld folyóirat - Szépirodalom
339
archive,category,category-alfold-szepirodalom,category-339,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Szépirodalom

  • Kerber Balázs:
    Kerber Balázs versei

    Szél után veszíteni szappantesttel kétoldalt feliratok oda bekormányoz oda beviszi és hideg összeszűkül a kád kicsap a víz csempe-négyzetháló sikló és csúszó sikló-menekülő tekintet ugrik a szem a száj alagútja habszemöldök betűcsúcsok ékezetkásák táblán hegyen vagy egy nyártölte vidám

  • Kiss Tibor Noé:
    Már csak egy embert kell kivárni, és gazdagok leszünk

    Valaki követ bennünket a kerítés túlsó oldalán. Mi a gödrökkel szabdalt betonúton ha­ladunk, a másik a zárt udvaron lépked, az egymásra hajigált szemeteszsákok fe­lé. Amikor ő beleütközik a zsákokba, akkor mi még mehetünk tovább, egészen a fa­lu széléig. A

  • Lanczkor Gábor:
    Szaturnuszi mesék

    Perzselt a késő délutáni nap. Szájharmonikázva mentem keresztül a lucernáson. A ve­tés végében erdő kezdődött. Ahogy fölpillantottam, szivárványszín legyezőformák bomlottak ki a hígkék égen. Volt ott az erdő és a lucernás között egy elvadult szőlő is, fehérre meszelt prés­házzal.

  • Gerevich András:
    Gerevich András versei

    Folyó Ciripelés és brekegés: hangfolyó éjjel az erdőben. A távolban átúszik rajta egy kéken és vörösen villogó néma mentőautó: Kháron diszkóhajója. Víz A légkondi búgása hideg hangfolyó. Beszívja a párás hőséget, hallod a gép gyomrából a csöpögést és csobogást.

  • Závada Péter:
    Závada Péter verse

    Oidipusz (1) Magad vagy a táj. Ujjaid a fák csontsovány gallyai, kopár dombfejtetőd bástyává koronázza a lemenő nap. Pórul járt öreg, kikapart szemüregedben botorkálsz faltól falig, remegő kezed magad elé kinyújtod. Mintha a koponyába befelé látnának a szemek, a

  • Takács Zsuzsa:
    Takács Zsuzsa versei

    A szürke ballonos álom újra kísértett A szürke ballonos álom újra kísértett. Egy vendéglő sarokasztalánál veled ültem, aztán másokhoz telepedtem, de a táskámat nálad hagytam. Időközben késő este lett, és mire visszajöttem, már nem voltál sehol. Egyedül maradtam a

  • Zalán Tibor:
    Zalán Tibor versei

    Tűnődések az elmondhatóságról Nehéz elmondani ami történetesen elmondhatatlan Persze minden elmondható csak a kimondással sérülnek az anyagon a varratok az eresztékek A kifejezés kudarca botrány a szégyent mégis könnyed mozdulattal hangyát a reggeliző asztalról söpörjük le Ami bent marad

  • Kovács András Ferenc:
    Kovács András Ferenc verse

    Visszhangzó villanella Dylan Thomasnak ifjú hódolat – „Do not go gentle into that good night” Dúlt napok rendje éj sarába vájt Féregjárat – nem véd a kósza héj. Rés, rés – szavak közt fény ragyog szabályt. Idős kor bölcsnek

  • Ljudmila Jevgenyjevna Ulickaja:
    Jákob lajtorjája

    Jakov Oszeckij naplója (1910)   Január 6. Több mint egy hétig betegeskedtem, ilyen súlyos beteg még sose voltam. Néhány na­pon át mintha csak álomban lettem volna, amelybe időnként beúszott anyám egy csésze teával, Vlagyimirszkij doktor meg más, ismeretlen valakik,

  • Lackfi János:
    Lackfi János versei

    Isten-keresgélő Hol van az Isten? Mért van az Isten? Kellene már, hogy kézre kerítsem… Nézem a földben, nézem a fában, itt a vakondok, ott meg a szú van. Nézem az égen, nézem a tóban, saslibegésben, kajla kopóban. Hol van

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések