Alföld folyóirat - Gerevich András versei
86399
post-template-default,single,single-post,postid-86399,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Gerevich András versei

Folyó

Ciripelés és brekegés:
hangfolyó éjjel az erdőben.
A távolban átúszik rajta
egy kéken és vörösen villogó
néma mentőautó:
Kháron diszkóhajója.

Víz

A légkondi búgása
hideg hangfolyó.
Beszívja a párás hőséget,
hallod a gép gyomrából
a csöpögést és csobogást.
Lélegzeted, kipárolgásod és
felszálló izzadtságod
kicsapódik, lecsepeg,
csövek és csatornák
érrendszerén át
csurog a tengerhez.
Többmilliárd éves vízmolekulák
áramlottak át rajtad,
kitöltötték a nedvek a testedet:
így lettél része te is
a kozmikus vízkeringésnek.
Most a gépben
belőled folyik a hangpatak,
a savanyú vízesés.

Tenger

Az ágyban fekszem
és a légkondi morajlása
olyan szögben törik meg
és visszhangzik,
mintha kintről hallanám
a tenger hullámzását.
Lebegek,
éhes sirály vagyok,
az álom egy fürge hal,
ezüstösen villog a sötétben,
cikázva úszik el,
mint sperma a mikroszkóp alatt.

Az egyetemi könyvtár vécéje

A mindennapok könyvekként simulnak egymáshoz,
mint könyvtár polcain a megmerevedett folyóméterek.
Érzed a megsárgult papír nagypapaszagát.
Minden generáció nyomot hagy magáról,
megbarnult foltokat az évszázados lapokon.
A tömött polcok tompítják a suttogást,
kihangosítják a csendet.
Az asztalok fölé könyökölnek
a sport után ellazult, domborodó, izmos testek,
betűről betűre edzik magukban a tudást.
Néha összeakadnak a szelid tekintetek,
és bevadulnak, felélednek bennük a szavak,
izzadságcseppekkel itatják a könyveket,
ahogy nadrágjuk pattanásig feszül,
titokban kijárnak a mosdóba csókolózni,
lehúzzák a vécét, csobogjon, csurogjon,
senki ne hallja a nyögéseket.

Megjelentek az Alföld 2017/1. számában.

Gerevich András

szerző: Gerevich András
honlap e-mail
Gerevich András 1976-ban született Budapesten. Költő, műfordító, forgatókönyvíró, a József Attila Kör volt elnöke, a Szépírók Társaságának volt alelnöke. Verseskötetei: Átadom a pórázt (versek, JAK-Kilátó, 1997); Férfiak (Kalligram, 2005); Tiresias’s Confession (angol fordításban, Corvina, 2008); Barátok (Kalligram, 2009); Tizenhat naplemente (Kalligram; 2014).

1 archív hozzászólás
  • avatar

    Gabor Kalman - április 24, 2017

    Draga Andras,

    These poems invoked several emotions in me. A bit of nostalgia for my own youth, my love of and fascination with our mother tongue, but above all, what a wonderful poet you are.

    Thanks for sharing.

    Hugs,

    Gabor

Hozzászólás elküldése

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések