Alföld folyóirat - Megjelent az Alföld áprilisi száma
73130
post-template-default,single,single-post,postid-73130,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Megjelent az Alföld áprilisi száma

Alföld 2016/4.

Az Alföld áprilisi lapszáma a költészet napja előtt tiszteleg, s ezért hagyományosan a líra jelenléte uralja. A szépirodalmi anyagok között így mindenekelőtt versekkel találkozhatunk (ez alól csak Egressy Zoltán regényrészlete jelent kivételt). Nyitányként Tornai József nagyszerű költeményei bizonyítják, hogy az „öregség költészete” nem vén költészet; őt követik Géczi János, Kabai Lóránt, Balázs Imre József, Jász Attila, Benkő Attila, Sopotnik Zoltán, Szita Szilvia művei, a legifjabb nemzedék képviseletében pedig Juhász Tibor mutatkozik be a folyóiratban: „Egy rendellenesre nőtt máj, kitépett / zakóbélés hever a szétszórt csontokon, / nem lehet eldönteni, hogy a maradványok / vagy a kilátástalanság szilánkjai ropognak / lépteink alatt.” (Juhász Ez nem az a környék című kötetéről recenziót is közöl a lap, Konkoly Dániel tollából.)

Az elsősorban írói esszéket, útirajzokat tartalmazó Kilátó rovat Halász László újabb „tűnődései”, valamint Lator László és Illyés Gyula költői levelezése mellett ezúttal Deréky Pál – „vagabund-bursikóz hangvételű” – kubai útinaplóját adja közre, betekintést engedve a karibi ország igencsak sajátos mindennapjaiba. (A tudósként az avantgárdot kutató bécsi professzor fotókat is készített az íráshoz, ezeket az Alföld online felületén közöljük hamarosan.)

A Tanulmány rovatban, kapcsolódva mindehhez, Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső életét feldolgozó tanulmánysorozatának áprilisi fejezete szintén az útirajzok (továbbá a kísértethistóriák) világába kalauzol el bennünket, Balogh Gergő pedig Karinthy Frigyes – a nemzedéktársaihoz képest általában kevesebb figyelmet kapó – költészetéről értekezik.

Bodrogi Ferenc Máté recenzeálja Szilágyi Márton fontos, a költőről az eddigiektől sok tekintetben eltérő képet adó Csokonai-biográfiáját: „Az opus alapvető jelentőségű ugyanis, mely nyomán minden tankönyv Csokonai-fejezetét át kell írni.” Marno János Hideghullám című kötetét Nagy Csilla olvassa és értékeli, az R25 fiatal költészeti antológiáról pedig Harmath Artemisz mond kemény hangú bírálatot.

A lapszám illusztrációs anyagát ezúttal Brückner János digitális grafikái adják, amelyekben klasszikus költők (Ady, Csokonai, Petőfi, József Attila) portréival játszik el, s hozza őket vizuális kapcsolatba különféle márkajelzésekkel.

borito-page-0

HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. ÁPRILIS

TORNAI JÓZSEF versei: Hej, az öregség „költészete”!; Dal az imádatról és a lélekről; Piros szoknyás emlék; Roncsként…
GÉCZI JÁNOS versei: …szeretlek.; …szív.; …lehetek.
KABAI LÓRÁNT versei: hűlt hely; a csend olaja; most gyorsan
EGRESSY ZOLTÁN: Szarvas a ködben (regényrészlet)
SOPOTNIK ZOLTÁN versei: Borbély Szilárd / film / négyzet; Kassák Lajos / film / szent / kép / tett
BENKŐ ATTILA versei: Egy közeli uszodában; Alibi; Egy régi ablak
SZITA SZILVIA versei: Visszatérés; Folyami hajósok; Bal kéz felől
JUHÁSZ TIBOR versei: Adásszünet; Vágás; Amire telik
BALÁZS IMRE JÓZSEF versei: Eltűnt kilók; A vízlakó; Saját világok; Vonulj el
JÁSZ ATTILA versei: (egyedül); (valaki); (párhuzamos)

kilátó

DERÉKY PÁL: Két hét Kubában (2015. február közepén)
LATOR LÁSZLÓ: Levelek, találkozások
HALÁSZ LÁSZLÓ: Kényelmetlen tűnődések 7.

tanulmány

ARANY ZSUZSANNA: Kosztolányi Dezső élete (Az első világháborútól az őszirózsás forradalomig – 7. rész)
BALOGH GERGŐ: Technicizált hang, közvetített érzékelés (Karinthy Frigyes 30-as évekbeli költészetéről)

szemle

BODROGI FERENC MÁTÉ: Minden megvan (Szilágyi Márton: A költő mint társadalmi jelenség)
NAGY CSILLA: Fronthatás (Marno János: Hideghullám)
HARMATH ARTEMISZ: Keveset fog (R25 – A rendszerváltás után született generáció a magyar lírában)
KONKOLY DÁNIEL: „A legnagyobb költőt idézted” (Juhász Tibor: Ez nem az a környék)

képek

BRÜCKNER JÁNOS digitális grafikái

Alföld Szerkesztőség

szerző: Alföld Szerkesztőség
honlap e-mail
Az Alföld egy Debrecenben megjelenő, 67. évfolyamában járó irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat. A lap jogelődje 1950 és 1953 között Építünk címen jelent meg, jelenlegi nevén 1954-től létezik.

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések