Alföld folyóirat - Az Alföld folyóirat története adatokban
74732
post-template-default,single,single-post,postid-74732,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Az Alföld folyóirat története adatokban

Az Alföld történetéről:

Juhász Béla: Jegyzetek az Alföld történetéhez, Alföld, 1990/7, 66-76.

Aczél Géza: Ötven év, Alföld, 2000/6, 3-7.

Az Alföld ötven éve, Adatok és dokumentumok, Írta és összeállította: Simon Zoltán, Alföld Szerkesztőség, Debrecen, 2000

Rend és kaland. Az 50 éves Alföld antológiája, Szerkesztette: Aczél Géza, Debrecen, 2003

Az Alföld repertóriuma 1959-1969, összeállította Sebők Vilma, Budapest, 1983

Az Alföld repertóriuma 1970-1979, összeállította Sebők Vilma, Debrecen, 1981

Az Alföld repertóriuma 1980-1989, összeállította Sebők Vilma, Debrecen, 1990

Az Alföld repertóriuma 1990-1999, összeállította Sebők Vilma, Debrecen, 2000

 

 A lap korábbi címei, alcímei:

1950 június: Építünk, 1954 őszétől Alföld.
1950-ben: a Debreceni Írói Munkaközösség,
1951-től a Magyar Írók Szövetsége Debreceni Csoportjának folyóirata.
1958 januárjától: Irodalmi és művészeti folyóirat;
1964 júliusától: Irodalmi és művelődési folyóirat;
1983 márciusától: Irodalmi, művelődési és kritikai folyóirat;
1995 januárjától: Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat.

 

Periodicitás, terjedelem, példányszám

 Az indulástól 1955-ig negyedévenként, ezt követően 1963-ig kéthavonta, utána havonta jelent meg a lap. A negyedéves számok többségének terjedelme 4 ív (64 oldal), de vannak ettől eltérőek is, például az 1952-es őszi – Móricz Zsigmond emlékének szentelt – szám 7 íves.

Az 1955-től kéthavonta megjelenő számok többsége 8 íves, vagy ennél terjedelmesebb, mint például a Debrecen várossá nyilvánításának 600. évfordulójára emlékező 1961-es 3. szám, amelynek terjedelme majd 15 ív volt.

Az 1963-tól havonta megjelenő Alföld átlagos terjedelme 6 ív; 1998-tól 2008-ig 7 ív, azaz 112 oldal; 2009-től 2015-ig 8 ív, azaz 128 oldal; 2016-tól ismét 7 ív.

A lap 1955 elejétől 1300 példányban jelent meg, a ’70-es években ez a szám kétezer fölé emelkedett, majd a rendszerváltást követően fokozatosan csökkent. Napjainkban 1000 példányban hagyja el a nyomdát.

 

Kiadók (fenntartók) és támogatók

1950 nyarától: a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Hajdú-Bihar megyei Titkársága;

1951 nyarától: a Hajdú-Bihar Megyei Tanács;

1958-tól: a Debreceni Megyei Jogú Város Tanácsa;

1962 nyarától: a Hajdú-Bihar Megyei Tanács;

1991 márciusától: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata;

1993 júniusától: az Alföld Alapítvány (a városi és a megyei önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Alap és a József Attila Alapítvány támogatásával).

 

Főszerkesztők és szerkesztőbizottságok

1950 nyári szám:
Írói munkaközösség

 

1950 őszi szám:
Felelős szerkesztő: Komjáthy István
Szerkesztők: Fábián Sándor, Kiss Tamás, Vajda Márton

 

1951 tavaszától:
Felelős szerkesztő: Koczogh Ákos
Szerkesztők: Boda István, Kardos Pál, Vajda Márton

 

1955 májusától:
Felelős szerkesztő: Koczogh Ákos
Szerkesztők: Boda István, Egri Lajos, Fábián Sándor, Kiss Ferenc, Kiss Tamás

 

1957 (egyetlen szám):
Felelős szerkesztő és szerkesztők megnevezése nélkül.

 

1958 novemberétől:
Felelős szerkesztő: Fábián Sándor
Szerkesztők: Baranyi Imre, Boda István, Kiss Tamás, Mocsár Gábor, Nagy János, Taar Ferenc

 

1961 januárjától:
Felelős szerkesztő: Fábián Sándor
Szerkesztők: Baranyi Imre, Boda István, Juhász Géza, Kiss Tamás, Mocsár Gábor, Nagy János, Taar Ferenc, olvasószerkesztő: Tóth Endre

 

1962 júliusától:
Felelős szerkesztő: Mocsár Gábor
Szerkesztők: Baranyi Imre, Boda István, Fábián Sándor, Juhász Béla, Kiss Tamás, olvasószerkesztő: Tóth Endre

 

1964 júliusától:
Felelős szerkesztő: Baranyi Imre
Szerkesztők: Boda István, Kiss Tamás, Kovács Kálmán, Molnár László, Taar Ferenc, segédszerkesztő: Tóth Endre

 

1969 februárjától:
Főszerkesztő: Kovács Kálmán
Főszerkesztő h.: Boda István
Szerkesztők: Fülöp László, Gyarmati József, Juhász Béla, Simon Zoltán, Taar Ferenc
Olvasószerkesztő: Tóth Endre

 

1975 januárjától:
Főszerkesztő: Kovács Kálmán
Főszerkesztő h.: Juhász Béla
Szerkesztők: Fülöp László, Gazda László, Gazdag István, Simon Zoltán, Szabó László
Olvasószerkesztő. Márkus Béla

 

1978 márciusától:
Főszerkesztő: Juhász Béla
Főszerkesztő h.: Márkus Béla
Szerkesztők: Gazda László, Imre László, Köteles Pál, Simon Zoltán
Belső munkatárs: Fülöp László
Olvasószerkesztő: Aczél Géza

 

1986 júniusától:
Főszerkesztő: Juhász Béla
Főszerkesztő h.: Márkus Béla
Szerkesztők: Bakó Endre, Fülöp László, Imre László, Simon Zoltán, Veliky János
Munkatárs: Keresztury Tibor
Olvasószerkesztő: Aczél Géza

 

1990 márciusától:
Főszerkesztő: Márkus Béla
Főszerkesztő h.: Aczél Géza
A szerkesztőbizottság elnöke: Juhász Béla
Rovatvezetők: Bakó Endre, Mészáros Sándor, Veliky János
Olvasószerkesztő: Keresztury Tibor

 

1993 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Keresztury Tibor, Mészáros Sándor
Munkatársak: Bertha Zoltán, Szirák Péter

 

1999 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Keresztury Tibor, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely

 

2003 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Keresztury Tibor, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Fodor Péter

 

2006 márciusától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Borbély Szilárd, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Fodor Péter

 

2007 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Borbély Szilárd, Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely

 

2009 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Sebestyén Attila

 

2011 márciusától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Lapis József

 

2013 júliusától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely

 

2014 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Áfra János

 

2015 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Áfra János, Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely

 

2016 januárjától:

Főszerkesztő: Szirák Péter

Szerkesztők: Áfra János, Fodor Péter, Herczeg Ákos, Lapis József

Szerkesztőségi asszisztens: Herczeg-Szép Szilvia

 

A szerkesztőség székhelyei

1950-ben:
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság irodája,
Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 45.

1951-től:
a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Intézete

1958-tól:
Arany János utca 1/c.

1960 őszétől:
az Ady Endre Művelődési Ház irodája,
Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 32.

1962 nyarától:
a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Művelődési Osztálya,
Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 42/46.

1964 nyarától:
Széchenyi utca 1.

1967 áprilisától:
Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 26/a.

2013 augusztusától:
Piac utca 68.

 

A címlap változatai és tervezői

1950 nyarától Építünk címmel
Menyhárt József festőművész, grafikus

1954 őszétől Alföld címmel
Menyhárt József festőművész, grafikus

1956-os számok
Papp István tipográfus

1957-es szám
anonim

1958-tól
Móré Mihály festőművész, grafikus

1962-től
Kosztyu István tipográfus

1965-től
tervezője nincs megnevezve

1968-tól
Kosztyu István tipográfus

1970-től
Tilles Béla festőművész

1976 júliusától
a cím betűtípusának módosítása

1995-től
Kass János grafikus

Alföld Szerkesztőség

szerző: Alföld Szerkesztőség
honlap e-mail
Az Alföld egy Debrecenben megjelenő, 67. évfolyamában járó irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat. A lap jogelődje 1950 és 1953 között Építünk címen jelent meg, jelenlegi nevén 1954-től létezik.

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések