Alföld folyóirat - Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
64910
home,page-template-default,page,page-id-64910,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Recent Posts

  • Lőrincz Csongor:
    Megkülönböztetés nélküli különbségek

    A „differencia” fogalma vitathatatlanul a 20. század azon központi fogalmaihoz tartozik, amelyek mind filozófiai, mind nyelvelméleti, de kultúratudományos síkon is ha­talmas jelentőséggel bírnak. Ismeretes, hogy a nyelvtudományban Saussure, a fi­lo­zófiában Heidegger voltak a „differencia” legfontosabb teoretikusai, és az utóbbi

  • Bódi Katalin:
    Metanézőség

    Miközben a színház mint művészi forma egyre több eseménnyel és számos kulturális kontextus bevonódásával van jelen a közéletben Magyarországon, addig a szín­házról, a színháztörténetről, a színházelméletről való értekezések tömegéről alig­ha tehetünk említést. Adódhat ez a színház sajátosságából, amennyiben a

  • Kovács Edward:
    Kovács Edward versei

    A bizonyosság Csak azt tudom, hogy engem is koporsóba helyeznek majd, megborotválnak előtte, rám adják az egyik frissen vasalt nadrágomat és ingemet, amely oly sima lesz, akár az arcvonásaim, a többi ruhámat kidobják, nem kell a lom a házhoz,

  • Mezei Gábor:
    Mezei Gábor verse

    A néma ének Dér festi meg reggel a rétet, Bársony palástban jár a föld, Hátán fű nő, nem hallom, érzem, Lant szól, de elnyeli a köd. A puszta szó a lantos ujján. A hangja hóba dermed, A szája szól,

  • Molnár Illés:
    Olvasószínház

    „A dráma tulajdonképpeni kezdete a szabadságvesztés traumája: ez a közös ta­pasz­talat kényszeríti együvé a szereplőket a barakk, a börtön, a haláltáborok és gu­­lágok, a személytelenség tereit létrehozó lakótelepek, függőségek, hatalmi játszmák szituációjába.” (Visky András: Barakk-dramaturgia = Megváltozhat-e egy em­ber?,

  • Kukorelly Endre:
    Kukorelly Endre verse

    A kertem vad A kertem vad. Vad gyümölcsfáim vannak. Teremnek mégis ennek is, meg annak, aki csak leszedi, mindenkinek ad. Van elég szőlő. Sok. Édes. Fele vad. Félvad, ugyan most pont egészen vadul, nincsen megmetszve, össz’-vissza kanyarul. Ez zajlik,

  • Szirmai Panni:
    Visszhangok könyve

    „Techno-ogranikus mű” a kísérleti hanginstalláció, a művészkönyv és a vizuális köl­tészet között. Az Echolália három dimenzióból felépülő kísérleti műalkotás. Ke­le Fodor Ákos második „kötete” egy több mint tíz fős team együttműködéséből szü­letett meg, hosszú évek munkájával. Megjelenésében és tartalmában

  • Deres Kornélia:
    Deres Kornélia versei

    Rengeteg: át sose vágtad Ezt tanuld meg: az álmok alatt nincsen semmi, csak egy rengeteg rágott széle. Úgy is mondhatnánk, bejárata. De nem lépsz be: egyszerre ott vagy. Megfogansz odabent. Ősi szavakból szőtték ezt az erdőt, át sose vágtad.

  • Gyürky Katalin:
    Leleplezett becenév

    A Csokonai Színházban a Szabó Magda születésének 100. évfordulójára megrendezett MagdaFeszt repertoárja nem lett volna teljes anélkül a művészi est nélkül, amely az írónő költészetét, s a sokak számára talán ismeretlen költeményein keresztül magát az Embert tárja elénk.

  • Gyürky Katalin:
    Ki vagy te, Abigél?

    A Szabó Magda születésének 100. évfordulójára a Csokonai Színházban megrendezett MagdaFeszt – amelynek célja, hogy a bő egyhetes időtartam alatt ne csak a Debrecenben, hanem az ország egyéb teátrumaiban adaptált Szabó Magda-műveket is „egybegyűjtse” és bemutassa – az egyik

  • Gyürky Katalin:
    Törlesztendő adósságok

    1917. október 5-e és 2017. október 5-e között épp száz esztendő telt el. Szabó Magda száz esztendeje. Azé az írónőé, akit – annak ellenére, hogy testi valójában már nem lehet közöttünk – a hőn szeretett városa, Debrecen, benne az

  • Gyürky Katalin:
    Egy szerelmes földrajzot művelő imázsépítő

    A Csokonai Színházban 2017. október 2–10. között zajló MagdaFeszt keretében a teátrum és az Alföld folyóirat 4-én, szerdán közös estet tartott, ahol a folyóirat főszerkesztője, Szirák Péter és a színház lektora, Miklós Eszter a periodika szeptemberi, Szabó Magda-blokkjának apropóján

  • Balog Edit Otilia:
    Az „okos leány”

    Kéri Katalin Női élet, leánynevelés az újkorban című tanulmánygyűjteményének te­ma­tikája egyszerre folytatása és megújítása korábbi monográfiáinak. Folytatása, hi­szen kutatói pályája elején a dualizmus időszakának nőképével foglalkozott (Ma­gyar nők a dualizmus korában, 1867–1914 között, 1997, kötetben: Hölgyek nap­­er­nyővel, Pro Pannonia,

  • Krupp József:
    Az antikvitás közelsége

    A férfi nagydarab húsokat árult, magáról vágta le a combját, a mellét, kinek-kinek igénye szerint, vigyétek, mondta, nektek adom, míg végül nem maradt más belőle, csak egy hang, alig hallható. Az idézet nem Ovidius Átváltozások című eposzából való. A

  • Pethő Anita:
    Óvatos duhajok

    El tudnánk képzelni az Alföld folyóiratot csupán online lapként? Vagy egyáltalán azt, hogy megváltozott tipográfiával jelenlen meg? A 2017. szeptember 18-án a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett lapszámbemutatón többek között ezeket a kérdéseket is érintették a meghívott résztvevők. 

  • Balogh Gergő:
    Antik és kortárs

    Tanulságnak megmarad, hogy a címben – közelebbről az „és” kötőszóban – foglalt megkülönböztetés nem kikezdhetetlen. És nem csak azért, mert az Antik és kortárs címmel meghirdetett esemény, vagyis az Alföld és az Ókor közös lapszámbemutatója egy kortárs irodalmat is

  • Nádasdy Ádám:
    Nádasdy Ádám verse

    Ijedt zavarban felkapott lepel Mit tanultam tőled? Főleg a nyugalmat, aki sokat ugrál, nekimegy a falnak, nem a robbanás kell: fontosabb a kontroll, ne a kabátról írj, inkább csak a gombról, nem a teljesség kell, a lényeg: a részlet,

  • Buda Ferenc:
    Buda Ferenc verse

    Csalárd ökör  A 200 éves Arany Jánosnak, hódoló tisztelettel Este van, este, már lement a Nap is, setét lőn, mint a tenta, Nem ereget füstöt a kémény, S a kert-garádon át kilépvén Gereblye-nyél ha főbe kólint, Eperfa-lomb reája bólint.

  • Pintér Viktória:
    Tükörtáv

    Fenyvesi Orsolya Ostrom című második verseskönyve érdekes elegye a lineáris ol­vasás- és írásgyakorlatoknak, valamint a konkrét költészeti törekvéseknek. For­ma­i­­lag nem szedi szét a verset, tartalmi-poétikai szinten azonban a kísérleti versmetodika felé tolódnak szövegei. Versei radikálisan megteremtik a szavak nullfokát,

  • Tóth Krisztina:
    Tóth Krisztina verse

    Kikapcsolom a gépet Lementem a vízig. Huszonhét éve egész más volt a part. Csónakház állt itt, balra egy stég, szemetes minden és kihalt. Hova lettek a ferde fák mind? A holtág bűze megcsap. Hová a lomb, hová levél? Vagy

  • Papp András:
    Vígabban fog törzsből felvirulni

    A várhegyen pontban reggel hatkor kondult meg a Magdolna-templom nagyharangja, mikor az elitélteket elővezették. A napi zsolozsmázók mind ott voltak már a téren, a szép májusi napsütésben, de eszükbe nem jutott a máskor kihagyhatatlan ájtatoskodás. Meglepve pillantottak föl a

  • Visy Beatrix:
    „Ki szórta szét ki szórta szét”

    Ha halomba hordanánk Tolnai tárgyait, jól megnézett, kifigyelt, széttapogatott vi­lág­darabjait, a karfioltól a kályhakönyökcsőig, a ciklámenceruzától az ecetgyár ké­mény­éig, beleértve a péppé sodort fonáldarabot és a bácskai földutak rögtaréjait is, és ha mindezeket, most már mint szavakat számtalanszor kimondanánk,

  • Németh Gábor:
    A vitorlarúdról, avagy a piréz szer­zetes

    „Egy leszúrt felkelő tiszt mellett, aki már nadrágjáig le volt vetkeztetve, több vérrel be­mocskolt iratot láttam heverni; valószínűleg a kozákok találták azokat a tiszt ki­rablása közben, s megint eldobálták, mert rájuk nézve nem volt értékük… A mellém beosztott egyik

  • Balázs Imre József:
    Balázs Imre József versei

    Elágazó sorsok erdeje (fészek) madár vagyok egy házra látok innen ahol emberek gyülekeznek énekem felhangosítom rákoppintok magamra hosszú volt a repülés idáig napokig tartó ébresztő mozgás és könnyű altató a légáramlatok pihéim közt járnak át meg át melegítenek és